Feltétel Nélküli Alapjövedelmi alternatíva

Bár az OpenHU oldal a teljesen pénzmentes (vagy annak alternatíváitól mentes) felépítésről – annak változatairól – gondolkodik, a jelen társadalomban egyfajta kivitelezhető alternatíva az alapjövedelem lehet. Az alapjövedelemről több helyen lehet információkat találni. Itt csak egyfajta összefoglalásként egy definíciót és egy gondolatot osztanék meg.

 

“A feltétel nélküli alapjövedelem (basic income guarantee, citizen’s income vagy unconditional basic income) egy gazdaságpolitikai eszköz, a társadalombiztosítás olyan javasolt rendszere, melyben a politikai közösség összes tagja (minden állampolgár) egyéni alapon és feltétel nélkül rendszeresen fizetett jövedelemre jogosult.

Az állampolgárság követelményén túl az alapjövedelem nincs feltételekhez kötve. Így nincs rászorultsági vizsgálat sem; a leggazdagabb és a legszegényebb polgárok egyaránt megkapnák. Az amerikai Basic Income Network[2] precíz definíciójában ki is emeli a helyszíni környezettanulmány teljes hiányát: „A feltétel nélküli alapjövedelem annak a feltételhez nem kötött, a kormányzat által biztosított garanciája, hogy valamennyi polgár rendelkezik elegendő jövedelemmel alapvető szükségleteik kielégítése érdekében.”

 

És jöjjön egy gondolat. Bár a magyarországi FNA csoport egy teljes tanulmányt is kidolgozott neves közgazdászok és szociológusok által én csak egyszerűen fellapoztam a KSH megfelelő oldalait.

Vajon hogyan teremthető meg a Feltétel Nélküli Alapjövedelem pénzügyi háttere? És mekkora összeg lehet az, mely ténylegese támogatást jelentene mindenkinek. A tanulmány 50eFt havi összeggel számol (18 éves kor alatt 25eFt-al)

A KSH adatait nézegetve és a fenti tanulmányt összevetve az alábbi főbb kiadások azonnal megszüntethetők és átvezethetők lennének az FNA kasszába:

Segélyek: 100 mrdFt

Közmunka 153 mrdFt

Családi pótlék 349 mrdFt

Családi adókedvezmény 240 mrdFt

Gyes, Gyet: 80 mrdFt

Anyaság, gyermekvédelem, óvodáztatás,ápolási díj,

Közgyógyellátás: 15 mrdFt

Nyugdíjak egy része: 1600 mrdFt

stb.

Összesen a tanulmány 3000 mrdFt megtakarítást jelez előre (értsd átvezetés az FNA kasszába)

Mindemellett a munkáltatók hozzájárulnának egy újabb adóval (fix, vagy progresszíven) az FNA kasszához (alapban a tanulmány a havi FNA összegére utal azaz havi 50eFt-ra)

A teljes bevétel 5000 mrdFt, ami a tanulmány átlag havi 50eFt-os összegét teljes mértékben fedezi.

 

Véleményem

Véleményem szerint ez az összeg túl kevés ahhoz, hogy megvalósítsa azt a célt, melyet az FNA fémjelez. A tanulmány szerzői szerint is ez egy mérföldkő lehetne, de szerintem ez egyfajta újabb nyugvóalap, melynek igazi érdemleges hatása nem lenne. A tanulmány nagyon szépen leköveti, hogy mely területeken lehet változtatni, valójában pénzügyi átcsoportosítások eredményeképpen bármikor bevezethető.

Elvitathatatlan, hogy a számítások eredménye, hogy mindenki jól jár. Munkáltató és munkavállaló egyaránt.

Amit én problémásnak látok, hogy az a cél sérül, miszerint egy ilyen struktúra elemeiben változtatna a munkavállalók és munkaadók hozzáállásán. A kalkulált összeg nem elegendő, hogy beindítsa azokat a tényleges folyamatokat, melyeket elvárunk az alapjövedelemtől. Az FNA 50eFt havi összege nem elégséges arra, hogy a munkavállaló a munkaadóval “szemben” és tényleges alkupozícióba kerülhessen.

Úgy gondolom, hogy ténylegesen 2015. évi szinten  számolt összeg havi 80eFt indíthatna be ilyen folyamatokat. Ez a kiadás éves szinten 8000 mrdFt körül alakul, amennyiben a 7 éves kor alatt 25eFt, 18-korig 35eFt, 30 éves korig 55eFt és felette 80eFt lenne a havi FNA összege.

Ekkor már a minimálbér intézményének eltörlése is megfontolandó, de a minimálbér lejjebb szállítása mindenféleképpen teret ad a munkaadónak (2015. évi 105 eFt-ról 40eFt-ra csökkentésével)

 

Összefoglalva

a tanulmány nagyon részletes, jó áttekintést ad az állami pénzkezelésről is és a területi igényekről, nagyon jól bemutatja az FNA lehetőségeit. Ajánlom elolvasásra mindenkinek.

Személyes véleményem viszont az, hogy 2015. évi szinten mérve 50eFt / hó hozzájárulás nem fog elindítani gyökeresen más szemléletet, sem a munkaadónak, sem a munkavállalónak.

Ezzel a megoldással még csak az önindítót pörgetjük, a benzinmotor tényleges beindítása nélkül.

 

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!

Email cím (nem tesszük közzé)


− egy = 2

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>